Bár kint dermesztő a hideg, a panelház kilencedik, tizedik emeletén sok helyen résnyire nyitva vannak az ablakok. A központi fűtés egyenlőtlen hőmérsékletet ad. A felső szinteken nagyon meleget, máshol viszont, – főként ahol rosszul szigeteltek a nyílászárók, – kellemetlen hűvös van.

Hivatalos felmérések szerint Magyarországon a szükségesnél jóval több energiát használunk fel, ráadásul igen drágán és gyakran feleslegesen. Mindezt magunk is lépten nyomon tapasztalhatjuk. Nem csak többtízezer lakást fűtenek nálunk pazarlóan. Az elavult közvilágítás is indokolatlanul sok áramot igényel, számos üzem használ drága energiatfaló rendszereket, berendezéseket, tízezerszámra futnak az utakon nagyfogyasztású járművek.

Spórolni kellene tehát az energiával. Ezt szolgálta az öt éve indított Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) . Magánszemélyek, önkormányzatok és vállalkozók ezrei juthattak ennek révén vissza nem térítendő támogatáshoz különféle energiahatékonysági (főként fűtéskorszerűsítési), megújuló energiát alkalmazó beruházások finanszírozására.

Bár a gazdasági tárca adatai a pályázat népszerűsége mellett annak hatákonyságát is igazolják, az eredetileg évi 5 milliárd forint pályázati keret az utóbbi időben folyamatosan fogyatkozik. Míg 2003-ban 4 milliárd forintot, tavaly ennek az összegnek kevesebb mint felét osztották fel az igénylők között. Noha már január végét írunk, nem lehet tudni, mennyi pénzt szánnak idén fűtéskorszerűsítésre, a megújuló energiák támogatására, folytatódik-e egyáltalán a NEP. A hírek szerint a költségvetési megszorítások miatt idén meg sem hírdetik a programot.

Érdeklődésünkre a pályázatot felügyelő gazdasági tárcánál senki nem nyilatkozott a NEP jövőjéről. A hallgatás a program felfüggesztését valószínűsíti. Az Energia Klub szerint a döntésnek súlyos következményei lesznek. Továbbra is az európai átlagnál jóval több áramot használunk, ráadásul veszélybe kerül a megújuló energiák bővítésére tett vállalásunk.

A NEP szüneteltetésének igazi vesztesei a háztartások. Az önkormányzatok és a vállalkozások számára továbbra is nyitva áll a Környezetvédelem és Infrastruktura Operatív Program (KIOP), a német kormány pénzelte Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA), az Önkormányzati Energiahatékonysági Program (EHP), de pályázhatnak a települések és a cégek uniós Phare forrásokra is. A drága távfűtés terhei alatt nyőgő társasházak, az energiafaló kazánnal fűtött lakásokban, rosszul szigetelt házakban élő családok viszont magukra maradtak. Saját erőből kell ezentúl megoldani problémáikat.

Némi vigaszt jelenthet a NEP-ről lemaradtaknak, hogy az energiakarékosság nem csak pénzkérdés. Némi odafigyeléssel komolyabb beruházás nélkül is rengeteg áramot spórolhatunk az élet szinte minden területén.

Ha tégla és beton helyett vályogból építünk házat, télen kevesebbet kell fűtenünk nyáron nincs szükség légkondícionálóra. Használhatunk napelemeket is áramtermelésre, sőt, kínálnak ma már gázmotoros mini-erőműveket is. Nagyobb beruházás nélkül is rengeteg energiát spórolhatunk meg. Figyeljünk arra, hogy a hűtő és fagyasztókészülékünket jól szellőztetett, száraz helyiségben, lehetőleg árnyékos helyre rakjuk. Fagyasztószekrény vagy fagyasztóláda mellé felesleges többcsillagos hűtőszekrényt vásárolni, mert a hűtőgép mélyhűtő rekeszét nem tudjuk
kihasználni. Kedvezőbb a csillag nélküli, hátlap-elpárologtatós hűtőszekrény. Rengeteg energiát spórolhatunk a világítás helyes megválasztásával. A halogénizzók fényereje nagyobb és kevesebbet fogyasztanak a hagyományosnál, de a legkedvezőbb mutatokkal ma már a kompakt fénycsövek rendelkeznek. A halogénnél is jóval tovább égnek kevesebb energia felhasználásával. Főleg olyan helyiségekbe érdemes ilyet csavarni, ahol hosszabb ideig tartózkodunk. Mindez igaz nagyban is. Budapesten az elmúlt három évben 3,4 milliárdd forintot költöttek a közvilágítás korszerűsítésére. Több mint 82 ezer lámpát cseréltek ki erősebb, mégis kisebb fogyasztásúra. Számítások szerint ezzel évente 900 millió forintottal lesz kisebb a fővárosi villanyszámla.

Télen a legtöbbet a fűtéssel spórolhatunk. Nem csak a kazán átalakításával, vagy a földgáz bevezetésével nyerhetünk sokat, hanem a hőfok optimális beállításával. A szobákban 1°C-os csökkentésével kb. 6% energiát lehet megtakarítani! A lakás egyes helyiségeire ajánlott hőmérsékletek a következők: nappali 20°C, hálószoba 18°C, konyha 20°C, fürdőszoba 24°C, WC
15°C, előszoba 15°C, lépcsőház 10°C.

Az ajtót, ablakot szigetelő csíkkal huzatmentesíthetjük. A megvetemedett ajtó elé akasztott vastag függönnyel javítható a hőszigetelés. Az egyszeres üvegezésű ablak kettős üvegezésűre cserélése 30-40%-kal is csökkentheti a hőveszteséget.

A falra szerelt fűtőtest mögé célszerű alumíniumfóliát helyezni: csökkenti a fal hőveszteségét és visszaveri a hőt a helyiségbe. Szobai párologtatóval a relatív nedvesség szabályozható, a nagyobb légnedvesség mellett az alacsonyabb hőmérséklet is kellemes. A központi fűtésű
lakásokban célszerű a kívánt hőmérsékletet helyiségenként hőmérséklet-szabályzókkal beállítani és radiátorra szerelhető szeleppel a szükséges fogyasztást szabályozni. Ezzel a megoldással 6-7 % energiamegtakarítást érhetünk el. Az időkapcsoló órával ellátott
hőfokszabályozóval a nap különböző időszakaira más és más hőmérsékletet állíthatunk be.
A szakszerű szellőztetés nagyon fontos. Az ajtók, ablakok felesleges nyitvatartása akár évi 20 %többletkiadást is okozhat! Szellőztessünk gyakran, de csak rövid ideig (napi 4 perc helyiségenként).