1.1. Hőszigetelés

Milyen vastag hőszigetelést alkalmazzunk?

Ez nagymértékben függ a szigetelni kivánt épületszerkezettől. Különböző vastagságú hőszigetelő lemezt kell alkalmazni a homlokzaton, a padlóban és a tetőben, mert az egyes irányokban más-más az épület hőleadása. Hatékony hőszigetelés csak jelentős vastagságú hőszigetelő anyagtól várható el. A vékony lemez kétszeres kiadást jelent: egyszer a szigetelési munka elvégzésekor, másodszor pedig az éveken keresztül nem kellően alacsony fűtési számlákban fogjuk megfizetni a félreértelmezett takarékosságot. Az épületeinket legalább 50 éves élettartamra tervezzük, célszerű tehát a hőszigetelés méretezésekor is hasonló távlatban gondolkodni. Megnyugtató megoldást csak akkor kapunk, ha az évek alatt egyre emelkedő energiaárak mellett is gazdaságosan tudjuk működtetni otthonunkat.

A hőszigetelés egyéb előnyei
Az utólagos hőszigetelésnek van még egy járulékos haszna, amit nem szabad szem elől téveszteni. Egy rosszul szigetelt épületben a fal belső oldali hőmérséklete a hidegebb időszakokban 13,9 oC-ra is süllyedhet. Ezt csak a helyiség levegőjének emelésével tudjuk kompenzálni, vagyis a szobában a léghőmérséklet a 25-26 oC-t is elérheti. Sajnos, ez még mindig nem jelenti azt, hogy kellemes klímában élhetünk, hiszen a hideg falfelületek felé jelentős energiamennyiséget sugárzunk le, vagyis nagy lesz a hőveszteségünk a homlokzati falak irányában. Ez az energiaveszteség a belső falak felé nem jelentkezik, vagyis ahogy mondani szokták: míg az egyik oldalról megsülünk, a másik oldalról megfagyunk. Az AUSTROTHERM lemezekkel kialakított utólagos hőszigeteléssel viszont a hideg napokon sem fog a fal belső oldali hőmérséklete 18-19 oC alá süllyedni. Ezzel elérhetjük, hogy 20-22 oC-os léghőmérséklet mellett is komfortosabban élünk, mint korábban. Számítások igazolják, hogy ha 1 oC-al csökkentjük a szoba levegőjének hőmérsékletét, azzal 7-8 % fűtési energiát takaríthatunk meg. A fal felületi hőmérsékletének emelése megoldja a sarkokban, áthidalóknál, koszorúknál jelentkező penészedés problémáját is.

Előrelátó emberek nem a pillanatnyi igényeik szerint építik a házukat, hanem 20-25 évre terveznek. Ahhoz pedig nem kell különösen nagy előrelátás, hogy belássuk: a fűtési költségek a jövőben sem fognak csökkenni. A földgáz árát ugyan nem mi szabjuk meg, de eldönthetjük, mennyit fogyasztunk belőle. Ha a szokásos 5 cm-es hőszigetelés helyett 7 cm vastag AUSTROTHERM AT-H80 -at alkalmazunk, a homlokzatszigetelés összköltsége csupán 6 %-al emelkedik, míg a hőátbocsátási tényező 0,52 W/m2K-ről 0,41 W/m2K*-re csökken, vagyis hőszigetelő képesség javulása 21,2% lesz! Ez jelentős költségmegtakarítást jelent a teljes fűtési idényben is, mert a 7 jobban 6.

Padló hőszigetelése

Az épület teljes fűtési energiájának közel 20 %-a távozik a talaj irányában, célszerű tehát ezt a hőleadó felületet is megfelelően leszigetelni. Itt különösen fontos az előregondolkodás, hiszen a padló elkészülte után az ajtók elhelyezésével gyakorlatilag rögzítjük a járószintet, vagyis utólag többlet hőszigetelés beépítése nem lesz lehetséges. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a padló az az épületszerkezet, amihez szó szerint a “legközelebb állunk”. Ez a folyamatos kapcsolat megköveteli, hogy a padló felületi hőmérséklete legfeljebb 2-3 oC-al legyen alacsonyabb, mint a levegő hőmérséklete. Éppen ezért, ide a 7-10 cm vastag AUSTROTHERM AT-N100 beépítése indokolt. Mert a 7 jobban 6, de a 12 még jobban. Ezzel a padló hőátbocsátási tényezőjét 0,30 W/m2K-re tudjuk lecsökkenteni, ami megfelelő lesz a holnapi energiaárak mellett is.

Tető hőszigetelése

Lapos-és magastetőknél egyaránt legalább a 14-16 cm vastag hőszigetelés beépítése szükséges! Ne feledjük el, hogy a hő elsősorban felfelé igyekszik, ezért az egy négyzetméterre vetített energiaveszteség a tető irányában lesz a legnagyobb. Padlástérben legalább 14 cm vastag AT-N100 hőszigetelés megfelelő, magastetők esetén a szarufák közötti 10-12 cm hőszigetelésen kívül, a szarufák elé 4-6 cm vastag AT-N70 anyagú kiegészítő hőszigetelést kell elhelyezni. Ezzel nem csak az átlagvastagságot növeljük, hanem a faszerkezet hőhíd hatását is csökkenteni tudjuk.

Homlokzatszigetelés

Hazánkban a lakásállomány jelentős részét képviseli a B30-as téglából épített házak csoportja. Ezek homlokzatfelújítása napjaink egyik legaktuálisabb feladata. A felújítást általában az esztétikai igény motiválja, mert mindig a látható hiányosságok zavarják jobban az embert. Megfontolandó viszont, hogy a csak “optikai tuning” helyett valódi értéknövelő beruházásba fogjunk. Tudni kell, hogy a vakolat kijavítása, a homlokzat átfestése munkadíj és a járulékos költségek szempontjából alig kevesebb, mint amikor a hőszigetelésről is gondoskodunk. A teljes rendszer alkalmazása esetén nem csak a szépérzékünk örülhet, hanem a pénztárcánk is, amennyiben legalább 7 cm vastag AUSTROTHERM AT-H80 hőszigetelő lemezzel szigeteljük a házat.

A szigeteletlen B30-as falak hőátbocsátási tényezője 1,39 W/m2K. Tudjuk, hogy ez ma már nem megfelelő, ezért szigetelnünk kell. Ha 3 cm vastag hőszigetelést alkalmazunk, úgy a falazat hőátbocsátási tényező 0,69 W/m2K lesz, ami a nyolcvanas évek színvonalának is alig felel meg. Nem kell senkit sem emlékeztetni arra, hogy hol vannak ma már az akkori energiaárak…

7 cm vastag AUSTROTHERM AT-H80 homlokzatszigetelő lemezzel viszont a fal hőátbocsátási tényezője 0,41 W/m2K lesz, ami már elfogadható. (A ma korszerűnek tartott falazóelemekből épülő házak határoló szerkezetei is hasonló értékeket mutatnak.)

Hasonlóképpen alakul a helyzet más falazóanyagok esetében is. Tömör tégla, vagy vasbeton falazat esetében 8-10 cm vastag AT-H80 is indokolt lehet, de a jobb hőszigetelő tulajdonságú Poroton, Uniform, RÁBA téglák esetében sem érdemes 6 cm-nél vékonyabb hőszigetelő lapot alkalmazni.