A szélgenerátor önmagában egyenáramot termel, ahhoz, hogy ezt az energiát hasznosítani tudjuk szükségünk van még inverter alkalmazására. Az inverter az általunk termelt egyenfeszültségből a háztartásokban használt hálózati, váltó feszültséget (230V) állítja elő. A stabil működés érdekében akkumlátorokat használunk a töltés felhalmozásra (pufferelés), ezeket az akkukat a szélgenerátor tölti fel és az inverer ebből táplálkozik, készíti el a hálózati feszültséget. Minél több akkumlátorral rendelkezünk annál több energiát tudunk huzamosabb ideig kivenni a hálózati táplálás céljából.

Off-grid rendszer: Az általunk termelt energiát helyben használjuk el, nem hálózati visszatáplálást alkalmazunk. A megtermelt energiát függetlenül a hálózati szolgáltatótól, teljesen elválasztva hol az egyik ill. hol a másik rendszer működik egy kapcsoló segítségével.

On-grid rendszer: Hálózati visszatáplálás történik. Az alternatív energia termelése folyamatosan a hálózatba történik, igény esetén pedig vételezés történik. A megtermelt és fogyasztott mennyiség éves elszámolás alapján kerül kompenzálásra. Engedély köteles, csak a szolgáltató által elfogadott drága inverterek ( kb.min.500.000 Ft) felelnek meg a célnak !

Egy átlagos család éves energia igénye kb. 2500 Kw

2500Wattos szélgenerátor 2,5 KW –ot termel óránként. 1 évben optimálisan számolva: 10m/s –os szél esetén napi 10 órával számolva, egy évben 80 nappal, akkor az egyenlet: 2,5Kw*10*80 = 2000 Kw ,tehát a fogyasztott mennyiség 80% -át tudtuk ideális körülmények között megtermelni. Az elmélet és a gyakorlat sajnos a külső tényezők miatt nem mindig vág egybe.

Tartozékok és hozzávetőleges áruk:
Módosított szinuszú inverter: (négyszög inverter), a motorok nem szeretik ! (pl: hűtő, turmix stb) Ár: 2500Wattt kb: 100.000 Ft 1db

Szinuszos Inverter: a hálózati feszültséggel megegyező jelalak majd nem a duplája árban a módosított szinuszúnak. Ár:2500Watt kb: 170.000 Ft 1db

Akkumlátorok:

Javasolt a sok töltés és kisütési ciklus miatt a szolár akkumlátorok alkalmazása.
Ár: 230Ah/12V kb: 100.000 Ft 1db

A fent említett árak csak tájékoztató jelleggel lettek írva a példa kedvéért, ezek a közép kategóriás termékek természetesen van ennél olcsóbb inverter a szelgenerator.com kínálatában.

Forrás: Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodája

Zelenák Adrián a Hárskúti Megújuló Energiaközpont projektvezetője. "Ez megtermeli egy család elektromos szükségletét elektromos áramból – mutatja a ház tetején lévő bonyolult szerkezetet. Néha előfordulhat persze, hogy nem, de így hogy van egy kiegészítő kazán, így megtermeli. Egyébként éves szinten egy ilyen használati melegvíz ellátó berendezés olyan 60-70 százalékban tudja előállítani."

Mint ismeretes, a Bakony talaja nyolcszor kisebb az aranykorona értékű, mint egyes alföldi vidékeké. Ezért a hárskútiak gyorsan növő, igénytelen fákat és bokrokat ültetnek, és évente 7000 tonna faaprítékot termelnek ki. Az apríték egy részét a kecskék eszik meg, a javát pedig az ajkai erőműnek adják el.

Radzik Károly a központ ügyvezetője tájékoztatott a termelésről. "A földterület, amin összesen gazdálkodunk, 250-280 hektár, amely nagyrészét minősíti a Biokontroll Kht., tehát ökotermelők vagyunk. Van hozzá állatlétszámunk is, 70-80 kecskénk van, a Gödöllői Agráregyetemmel közösen egy őshonos magyar kecske génbankot szeretnénk létre hozni."

Régen a kecskét a szegény ember tehenének nevezték. Mára ez a kiskérődző neves Nyugat-európai éttermek étlapján az ínyencségek közé tartozik. Ugyancsak sokan szeretik a tejét, és a belőle készült sajtot. A hárskútiak a falu határában új kecsketelepet, és egy sajtüzemet is építenek, amikkel további munkahelyeket teremtenek.
A Hárskúti Megújuló Energiaközpont nem csak magát, és részben Ajkát akarja ellátni. Termékeikkel szeretnének megjelenni a benzinkutaknál is.

Frisch Zoltán a központ gazdaságvezetője szerint még bioüzemanyag előállításán is dolgoznak. "53 hektáron gazdálkodunk növénytermesztésben, gabonaféléket, olajos növényeket termesztünk. Mellette van egy kis ipari növényünk, amit biodieselhez szeretnénk hasznosítani, ez a káposztarepce."

Legfőbb bevételi forrásuk a faapríték. A kecskéből származó hasznot Európai uniós és nemzeti pályázatokkal egészítik ki. Elmondhatják magukról, hogy nekik, a mostoha természeti adottságuk ellenére nem árt se nap, se szél. Legnagyobb erősségük azonban a szellemi energia. És úgy tűnik ötletekből, kifogyhatatlanak. Mert hiába tartja a közmondás, hogy… finoman szólva: tágyából nem lehet várat építeni. Nekik sikerült.

Forrás: PénzVidék

"Először laboratóriumi körülmények között végeztünk kísérleteket. Ez itt amit most látunk ez félüzemi kísérleti berendezés, amely fél éve működik és a harmadik fázis lesz majd a ipari méretű berendezés megvalósítása." – nyilatkozta Csima Ferenc, a Kaposvári Cukorgyár igazgatóhelyettese.

A tervek szerint szeptembertől működő biogáz berendezés egyedülálló lesz a világon. Napi kapacitása 860 tonna lesz, amiből 110 ezer köbméter biogázt tudnak előállítani. Ez a gyár teljes energiaszükségletének a fele.

"Ez biztos hogy referencia lesz a cukoripar számára, mi a cukoripar igényeihez illeszkedően fejlesztettük ki illetve fejlesztjük ki még mindig folyamatosan ezt az üzemet." – nyilatkozta a hírTV-nek Sipos János, a Kaposvári Cukorgyár műszaki osztályvezetője.

A felhasznált alapanyagok megújuló energiaforrásnak számítanak, melyek megkötik a szén-dioxidot, így a berendezés még környezetkímélő is, hiszen nem fokozzák az üvegház hatást. A tervek szerint az üzem első ütemben csak a gyár saját energiaigényét fedezné, később azonban a környék más cégeinél keletkező melléktermékek, mezőgazdasági vagy húsipari hulladékok hasznosítására is képes lesz.

Forrás: (hírTV)

A napelem beépítése szerint lehet fix vagy napkövető jellegű.

Lehetőséget kínál továbbá a mezőgazdaság túltermeléséből származó károk enyhítésére is – például Magyarországon kb. évi félmillió tonna felesleges tűzifa keletkezik, amelyet az erdőgazdálkodások többsége nullszaldósan vagy veszteséggel exportál –, s még számos olyan előnye van, ami miatt a megújuló energiaforrások felhasználásának egyik legnagyobb potenciáljává vált világszerte.

Magyarország energiafelhasználásának 3-3,5%-át adják a megújuló energiák. Bár ennek kb. 70%-a a biomassza felhasználásából származik, kihasználtsága a rendelkezésre álló hatalmas mennyiséghez képest alacsony.

(Legnagyobb mértékben a kommunális és ipari hulladékokból – évi 25-30 millió tonna –, a növénytermesztésből – évi 4-4,5 millió tonna – és az erdőgazdálkodásból – évi 3-4 millió tonna – áll rendelkezésre.) Hazánkban egyelőre csak közvetlen hőhasznosítás céljából, (pl. távfűtés, ipari intézmények fűtése) alkalmazzák.

Felhasználásának széles spektruma a közvetlen eltüzeléstől a villamosenergia-termelésen át kiterjedhet a különféle könnyebb vagy nehezebb üzemanyagokig.

A biomassza mint energiaforrás gyűjtőfogalmába a következőket sorolják:

• hagyományos mezőgazdasági termények melléktermékei és hulladékai (szalma, kukoricaszár, stb.),
• erdőgazdasági és fafeldolgozási hulladékokat (faapríték, -nyesedék, fűrészpor, stb.),
• energetikai célra termesztett növények (fűfélék, fák: akác, nyárfa, éger, fűz, takarmánynövények: cukorrépa, köles, rozs, repce, stb.);
• másodlagos (állati) biomassza (trágya, stb.).

Energiahordozóként a biomassza tulajdonságai:

• a fotoszintézist fenntartó napsugárzásnak köszönhető megújulás,
• az energetikai hasznosítás lehetősége a légkör széndioxid-koncentrációjának növelése nélkül

Forrás: STSGroup.hu

Ellentétben a napcellákkal vagy a szélkerekekkel, a geotermikus energia nem időjárásfüggő, szélcsendben vagy télen, amikor kevesebb a napsütéses órák száma, egyaránt lehet rá számítani. Emellett rendkívül tiszta. Nem marad utána veszélyes hulladék, melynek biztonságos elhelyezéséről gondoskodni kellene, s mivel nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot vált ki, rendkívül környezetbarát is, hiszen hozzájárul a légköri üvegházgázok csökkentéséhez.

A geotermikus energia felszínre hozatala történhet mélyfúrással, hő formájában, a leggyakrabban azonban gőz vagy termálvíz közvetítésével. Ahol gőz keletkezik, ott a geotermikus energiával elektromos áramot termelnek. Ezeknek a területeknek a száma igen kicsi, elsősorban Izlandon, Új-Zélandon és az USA-ban vannak ilyenek, szemben a szinte mindenütt található 30-100 °C-os termálvizes területekkel.

Magyarországon a geotermikus energia nem alternatív, hanem additív energiaforrás, tehát a többi – döntően fosszilis – energiahordozó hasznosításával együtt, azokat kiegészítve hasznosítható. A geotermikus energia gyakorlatilag kifogyhatatlan, de Magyarországon egyes helyeken koncentrálódik ez a viszonylag alacsony energiaszintű és hőmérsékletű energiaforrás.

Ezek a házak az üvegházhatásra alapozva nyerik a hőenergiát: a nagyméretű, elsősorban déli ablakfelületeken bejutó napenergia felfűti a lakóhelyiségeket. Annak érdekében, hogy az így nyert energia minél tovább a házban maradjon, jelentős vastagságú hőszigetelés öleli körül a házat – minden irányból. A passzív házak hőszigetelésénél nagyon fontos követelmény, hogy a szigetelés összefüggő legyen, az épületen ne legyenek hőhidak, különben a passzív ház energiatakarékosságának hatásfoka nagy mértékben lecsökken.

Forrás: szolarhaz.hu

Hegymegi István, a Bosch-csoporthoz tartozó Junkers értékesítési és projektvezetője elmondta: a vállalat fűtéstechnikai üzletága a szakképzési keret terhére valósította meg a beruházást. A Junkers azért döntött Győr mellett, mert a gépészeti szakközépiskolával eleve jó a kapcsolatuk, illetve fontosnak tartották a kiemelt ipari körzetben való jelenlétet. "Nem mindegy, hogy valaki készen veszi a focicsapatot, vagy kineveli az utánpótlást" – fogalmazott Hegymegi.

A szakember megjegyezte, ugyan az állam részéről megtörtént a felismerés, a támogatások mértéke egyelőre csak szűk kört ösztönöz. A vevőket elsősorban a bankok testre szabott hitelkonstrukcióival, áfa-visszatérítéssel, vissza nem térítendő állami támogatásokkal, illetve államilag támogatott kamatokkal lehetne biztatni a környezetbarát energiára való áttérésre. Ez hosszú távon komoly nemzetgazdasági előnyökkel is járna, nem beszélve a környezet védelméről, valamint a biztonságos és költségcsökkentő fűtési módról.

Forrás: mfor.hu

Spórolni kellene tehát az energiával. Ezt szolgálta az öt éve indított Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) . Magánszemélyek, önkormányzatok és vállalkozók ezrei juthattak ennek révén vissza nem térítendő támogatáshoz különféle energiahatékonysági (főként fűtéskorszerűsítési), megújuló energiát alkalmazó beruházások finanszírozására.

Bár a gazdasági tárca adatai a pályázat népszerűsége mellett annak hatákonyságát is igazolják, az eredetileg évi 5 milliárd forint pályázati keret az utóbbi időben folyamatosan fogyatkozik. Míg 2003-ban 4 milliárd forintot, tavaly ennek az összegnek kevesebb mint felét osztották fel az igénylők között. Noha már január végét írunk, nem lehet tudni, mennyi pénzt szánnak idén fűtéskorszerűsítésre, a megújuló energiák támogatására, folytatódik-e egyáltalán a NEP. A hírek szerint a költségvetési megszorítások miatt idén meg sem hírdetik a programot.

Érdeklődésünkre a pályázatot felügyelő gazdasági tárcánál senki nem nyilatkozott a NEP jövőjéről. A hallgatás a program felfüggesztését valószínűsíti. Az Energia Klub szerint a döntésnek súlyos következményei lesznek. Továbbra is az európai átlagnál jóval több áramot használunk, ráadásul veszélybe kerül a megújuló energiák bővítésére tett vállalásunk.

A NEP szüneteltetésének igazi vesztesei a háztartások. Az önkormányzatok és a vállalkozások számára továbbra is nyitva áll a Környezetvédelem és Infrastruktura Operatív Program (KIOP), a német kormány pénzelte Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA), az Önkormányzati Energiahatékonysági Program (EHP), de pályázhatnak a települések és a cégek uniós Phare forrásokra is. A drága távfűtés terhei alatt nyőgő társasházak, az energiafaló kazánnal fűtött lakásokban, rosszul szigetelt házakban élő családok viszont magukra maradtak. Saját erőből kell ezentúl megoldani problémáikat.

Némi vigaszt jelenthet a NEP-ről lemaradtaknak, hogy az energiakarékosság nem csak pénzkérdés. Némi odafigyeléssel komolyabb beruházás nélkül is rengeteg áramot spórolhatunk az élet szinte minden területén.

Ha tégla és beton helyett vályogból építünk házat, télen kevesebbet kell fűtenünk nyáron nincs szükség légkondícionálóra. Használhatunk napelemeket is áramtermelésre, sőt, kínálnak ma már gázmotoros mini-erőműveket is. Nagyobb beruházás nélkül is rengeteg energiát spórolhatunk meg. Figyeljünk arra, hogy a hűtő és fagyasztókészülékünket jól szellőztetett, száraz helyiségben, lehetőleg árnyékos helyre rakjuk. Fagyasztószekrény vagy fagyasztóláda mellé felesleges többcsillagos hűtőszekrényt vásárolni, mert a hűtőgép mélyhűtő rekeszét nem tudjuk
kihasználni. Kedvezőbb a csillag nélküli, hátlap-elpárologtatós hűtőszekrény. Rengeteg energiát spórolhatunk a világítás helyes megválasztásával. A halogénizzók fényereje nagyobb és kevesebbet fogyasztanak a hagyományosnál, de a legkedvezőbb mutatokkal ma már a kompakt fénycsövek rendelkeznek. A halogénnél is jóval tovább égnek kevesebb energia felhasználásával. Főleg olyan helyiségekbe érdemes ilyet csavarni, ahol hosszabb ideig tartózkodunk. Mindez igaz nagyban is. Budapesten az elmúlt három évben 3,4 milliárdd forintot költöttek a közvilágítás korszerűsítésére. Több mint 82 ezer lámpát cseréltek ki erősebb, mégis kisebb fogyasztásúra. Számítások szerint ezzel évente 900 millió forintottal lesz kisebb a fővárosi villanyszámla.

Télen a legtöbbet a fűtéssel spórolhatunk. Nem csak a kazán átalakításával, vagy a földgáz bevezetésével nyerhetünk sokat, hanem a hőfok optimális beállításával. A szobákban 1°C-os csökkentésével kb. 6% energiát lehet megtakarítani! A lakás egyes helyiségeire ajánlott hőmérsékletek a következők: nappali 20°C, hálószoba 18°C, konyha 20°C, fürdőszoba 24°C, WC
15°C, előszoba 15°C, lépcsőház 10°C.

Az ajtót, ablakot szigetelő csíkkal huzatmentesíthetjük. A megvetemedett ajtó elé akasztott vastag függönnyel javítható a hőszigetelés. Az egyszeres üvegezésű ablak kettős üvegezésűre cserélése 30-40%-kal is csökkentheti a hőveszteséget.

A falra szerelt fűtőtest mögé célszerű alumíniumfóliát helyezni: csökkenti a fal hőveszteségét és visszaveri a hőt a helyiségbe. Szobai párologtatóval a relatív nedvesség szabályozható, a nagyobb légnedvesség mellett az alacsonyabb hőmérséklet is kellemes. A központi fűtésű
lakásokban célszerű a kívánt hőmérsékletet helyiségenként hőmérséklet-szabályzókkal beállítani és radiátorra szerelhető szeleppel a szükséges fogyasztást szabályozni. Ezzel a megoldással 6-7 % energiamegtakarítást érhetünk el. Az időkapcsoló órával ellátott
hőfokszabályozóval a nap különböző időszakaira más és más hőmérsékletet állíthatunk be.
A szakszerű szellőztetés nagyon fontos. Az ajtók, ablakok felesleges nyitvatartása akár évi 20 %többletkiadást is okozhat! Szellőztessünk gyakran, de csak rövid ideig (napi 4 perc helyiségenként).